A jelenlegi Orosházi baloldali képviseletiség hitelességéről

10
október2012

Az “Orosházi Élet” ez év 23. számában kérdést fogalmaztam meg az ellenzéki baloldal (MSZP) felé: Hogyan bukhattak itt el 2006-ban, a legmegelőzöttebb viharsarki fellegvárban, míg Csorváson, Makón, Szentesen át Szegedig nem ez történt, vagyis győztek?!
Érdemi válasz helyett egy alávaló személyeskedő gyalázkodást tettek közzé (Orosházi Élet 24. sz.).

 

Én “beazonosító jelleggel” magamról egy rövid ismertetőt közöltem, itt most a feltett kérdést véleményezem.

 

Az idő természetesen megadja a fentiekre az érdemi választ, de már most is igen sok tényanyag áll rendelkezésre. Ezekből kitűnik, hogyan is történt itt 1994 őszén a baloldali hatalom átvétel és az is, hogy a központi (MSZP) akarat a maga sajátos érdekszemszögéből juttatott a nagy múltú település élére a várost és lakosságát nem ismerő és képességeit tekintve alkalmatlan embert. Ami a nagy lehetőségek elszalasztásával és a viharsarki baloldali szellemiség lejáratásával járt. Úgyis fogalmazhatunk “kivéreztették” az orosházi baloldalt. Az MSZP, mint párt, amolyan csoportérdek szektává zsugorodott és inkább csak nevében baloldali és orosházi.
Ez a magyarázat a tömeges kilépésre és a helyi DK (Demokratikus Koalíció) szervezet létrejöttének is.
Máig felfoghatatlan a közélet dolgaira figyelők – tájékozottak előtt, hogy máshol, országosan is a bukások személyi konzekvenciákkal jártak, de itt semmi, még csak egy “sajnálom” megjegyzés sem hangzott el és a vezér környezete-párttagok sem kérték számon?! Tehát húsz év során itt egy olyan pártképződmény jött lére, állt össze, hogy egy ilyen személyiséget “örökös vezérnek bebetonozott”. Hát ez már majdnem a “csoda kategória”! Ismerkedjünk meg vele.

 

A szocialista polgármester
A felemásra sikeredett rendszerváltás a maga súlyos baklövéseivel összehozta a politikai baloldali földcsuszamlást, itt Orosházán is a viharsarki központban. Voltak ezzel kapcsolatban “szegfűs-nyakörves” viccek is. Az is furcsának tűnt, hogy a korábbi évszázad során elemi kérdés volt, hogy nem a szomszédközségből hoztak bírót, hanem maguk közül választottak Hát most az országos MSZP megbízottja amolyan “Orosháza külsőst” választott, aki patronálásra szorult.

 

“Sokaknak meglepetéseket fogunk okozni”.
Ilyen nagybetűs cím alatt jelent meg az MSZP polgármester jelölt (F. J.) nyilatkozata. (“Párbeszéd 1994. október 6.”) Hát ez kétségkívül igaznak bizonyult.

 

Talán valamit szükséges leszögezni. Nem feltétlen kell ahhoz ott is születni – akárhol, hogy valaki képessége-ténykedése és személyisége által az adott település elismert vezetője legyen (Szeged Polgármestere). Igen, az erősakarat pótolja a képzettségi hiányt és a szándék, a magatartás a lakossági befogadást. Sokak jöttek el Orosházára más vidékről, hogy országos hírű kenyeret készítsenek, megtalálják a gázt, vagy éppen megtanítsák az ittenieket – üveget gyártani. Másrészt Ők sem turistaként jöttek és évtizedek során jó Orosháziakként dolgoznak, élnek itt. De, ezt akarni is kell. Aki viszont itt lakó nem viselkedhet úgy, mint egy bejáró!

 

Jól működött és gyarapodott-e a város?
Igen! Mert a szakmát jól értő, szorgalmas városházi apparátus ténykedett és akkor is, ha távol volt a polgármester (sőt – főkertész esete).
Igen, fejlődött, gyarapodott, csak éppen messze nem a lehetőségekhez képest és nem a legszükségesebb, lakosságérdekű területeken.
Amikor fejlődést, teljesítményt értékelünk, elemi kritérium, hogy a mihez képest ismerjük. Többször esik szó a mi megelőzöttségünkről – Orosháza már jó ideje a megye ipari-gazdasági központja, elsősorban a szénhidrogén – üveg és a gépgyártás jóvoltából. Ez a három iparág ez évben több mint nyolcvanmilliárdos árbevétellel számol. Orosháza iparűzési adóbevétele már több mint másfél évtizeden át pontosan kétszerese Gyula városáénak és néhány éve meghaladja az évi egymilliárdot.
Az ellenzéki párt (MSZP) vezérszónokai az örökös gáncsoskodás pozíciójából utasítanak el mindent. Az utóbbi időben a főtéri rendezést vesézték. Csupán annyi a szépséghiba, hogy közel tíz évvel ez előtt az akkori milliárdokból is meglehet volna csinálni, szebbé, kulturáltabbá tenni városunkat, ha nem a centrumtól 2-3 kilométerre lévő laktanyára, gyopárosra és az ipari parkra költik el a milliárdokat?! A legnagyobb probléma az volt, hogy ezek az ésszerűtlen és átgondolatlan beruházások az elmúlt tíz év alatt több százmilliós veszteséget produkáltak, amit a kiizzadt mérlegek sem tudtak széppé tenni és érdemi új munkahelyeket sem jelentettek. Talán azt is meg kell említeni, hogy az 1994 év végi győzelmi mámor mellőzte az érdemi helyzetértékelést az előző rendszerváltó ciklus komoly hibái – károkozásainak megállapítását, kritikus felülvizsgálatát és egy érdemi várospolitikai célprogram összeállítását. Orosháza elemi érdeke lett volna már akkor, hogy a nagyfaluból igazi várost építsünk, rendezett utak-terek, járdák, parkok, hogy közelítsük Békéscsabát és Gyulát. Másrészt megőrizni a foglalkoztatási szintet a népesség megmaradás érdekében. Ehhez kivételes előnyök az iparűzési adó – milliárdok álltak rendelkezésre. Azonban a valóságtól elrugaszkodott, látványprogramok a “nagy kitörések” irányába indult el a város pontosan az ezredforduló körüli öntörvényes első ember.

 

A “nagy kitörések” – prioritások
­Gyopárosból kis Hajdúszoboszlót csinálni, amikor még Gyulát behozni sem volt reális lehetőség?
­A laktanyából Dél-keleti Kapu (T.) a nagy idegenforgalom reményében.
­Az “Ipari Park” (se ipar, se park).
Hogy ezekben komolyabb lakossági érdekhasznosság nem volt, mára igazolódott, hogy mégis milyen motivációk munkálkodtak – azokról máig elhangzanak szaftos Mende-mondák.

 

Gyopárosról
Fejleszteni – korszerűsíteni kellett, de nem így. Azt már Darvas József is megírta (1936), hogy ez a fürdő lokális szerepre hivatott. Sok minden történt (javasoltunk két év moratóriumot is). A megyei újság arról is írt, hogy az eredeti helyszínt megváltoztatták (talajviszonyok) és pénzügyi károk adódtak. Sokféle javaslatok voltak a kedvezményes jegyek kapcsán. A lényeg pedig egyszerű: a fürdő éves átlagos napi üzemeltetési költsége egymillió kétszázezer forint. Ezért az eladott jegyek bevételét is ehhez kell igazítani, azaz 365-tel kell beszorozni és megvan az egyenleg?! Ha felényit építettünk volna ma nincs gond.

 

A város, felelős vezetője-vezetői a turizmus lázálmaival terhelve gondolkodtak. Elég itt a felsőoktatási irányra utalni. A megye kiemelt ipari-gazdasági városában nem az oda szükséges szakemberképzést tartották fontosnak, hanem a turizmust, (Kodolányi F. I.) ami most megszűnik Már csak hab lett volna a tortán, ha a polgármester dédelgetett álma a “Golfakadémia” is megvalósul.
A nagyarányú iparűzési adóbevétel és maga az ipar elhomályosító hatására egyáltalán nem próbáltak különféle foglalkoztatási lehetőségeket szerezni, pedig az ipar (a gazdaság) modernizációja jelentős létszám leépüléssel járt. Gyula városa viszont mindent elkövetett az új munkahelyek létesítéséért. Nem véletlen hát, hogy az elmúlt 10 év során át csupán 5%-al csökkent a lakosság száma, míg Orosházán 11%-al?! Ugyanakkor egyetlen pozitív megjegyzést sem tett az ellenzék arról, hogy Dr. Dancsó József és Kiss Sándor (Szeged) akciója eredményeként százan jutottak itt kenyérkeresethez, hogy ez jó húzás volt és most a “Doherty”-nél újabb 35 munkahely.

 

Az eszmék, szociális-szolidáris ígérvények devalválódása a személyes és klientúra elsőbbség tényei
Tény, hogy az új MSZP -s első ciklusára a közérdekűség volt a jellemző (1994-1998), ezért mi nyugdíjasok is támogattuk 1998 őszén és csak így tudott a Horn kormány bukása ellenére megmaradni, de ezt Ők semmibe vették. Annyit mi is elértünk, hogy lett új székházunk (Töhötöm u. 46.) és a 70 év felettiek mentesültek a szemétszállítási díj fizetése alól, bár ezt két év után megszüntette a polgármester. A vezetési és ügyintézési rutin, a kapcsolatok egyre gátlástalanabbá tették a polgármestert.
Elkezdődött a politikai “átrendeződés”, vagyonszerzés, a saját klientúra érdekelsőbbségének az érvényesítése. Az egykori klott gatyás, reform kommunista, üveges fiúk gyorsan megtanulták az új idők és lehetőségek nyelvét-gyakorlatát.
Tucatnyi pozíció – funkció (pénzes) szerzés, halmozás egészen az országgyűlési képviselőségig, olyan bátorság-vakmerőség elősegítője lett, ami az önkényes-diktátori vezetési stílushoz vitt el. Itt is beigazolódott, ami ezzel jár, ahogy azt Buffon megfogalmazta: “.a stílus maga az ember”.Az intelligencia és az arrogancia párharcában az utóbbi kerekedett felül. Ezt az emberek – munkatársak tucatjai ismerték – viselték el, vagy hagyták ott. Mi már 1998-nyarán rákérdeztünk az MSZP polgármester jelöltjére (Könd u. Nyugdíjasház), hogy miféle saját vállalkozása van. Azt felelte ez egy kis vállalkozás, aminek 45%-a az övé.

 

2004-es év a csúcs és a lejtő találkozása
Ez az esztendő a folyamatos MSZP-s városvezetés évtizedzárója, a halmozódó hitelvesztés kulminálása lett.
Mint ismeretes 2002 tavaszán újból MSZP-s kormány alakul Dr. Medgyessyvel az élen. Ez itt a még totálisabb hatalomérvényesítés lehetőségét kínálta és a polgármester élt (vissza) is ezzel egy engedelmes csapat segítségével. A nagy kitörési akció és sok más hasonlók főleg a városházi esetek lakossági bizalomvesztést érleltek.
Már a tavasz meghozta az első nyilvános kérdőre vonást, amikor is a városházi portásokat a polgármester őrző-védő cége embereire cserélték. Ezzel egyidőben a városháza első emeletén a polgármesteri rezidenciát modernizálták és egy félemeletnyi részt karanténos zárlat alá helyeztek és csak, kikérdezés – gombnyomás után nyíltak meg az ajtók. Ez aztán városszerte tömeges biztosíték kiütést idézett elő. Hát tény, hogy annakidején ilyet még a “hamislelkületű” Bor Mihály községi bíró, sem mert megtenni (1863).
Ebből aztán megyei újságcikkezés lett,(Békés Megyei Hírlap) amire a polgármester úgy reagált, hogy az őrző-védő cég már a fiáé. Na és a fia? Ezt kiegészítendő a megyei lapban riport jelent meg Sajben Lajossal az őrző-védő cég ügyvezetőjével. Közölte a cég több mint száz dolgozóval (szerződéses vállalkozók), négy megyére kiterjedően működik (Békés Megyei Hírlap2004. április 9.). Hát nem kell ahhoz nagy képzelőerő, hogy kikövetkeztessük: milyen háttérrel épült ez ki és milyen jövedelmi kvalitások vannak, voltak ebben a műfajban. Ez időre a vagyonbevallások során új gyakorlat az u. n családi (szétosztott) vagyon. Az meg olyasféle, mint Galambos Lajcsi “paplanja” ami mindent eltakar. Ehhez hasonlítanak a nagy beruházások egyéb “kapcsolódásai”, amik léteznek, de megsaccolni is nehéz.
Volt egy “föltupírozott” próbálkozás Gyopáros kapcsán ez időben, a polgármester új ismerőseit próbálta rávenni szálloda építésére. A Gyopáros Konferencia a fővendég Széles Gábor a GYOSZ (Gyáriparosok Országos Szövetsége Elnöke) volt. A polgármester méltatlankodva ecsetelte Orosháza áldozat vállalását és, hogy segítsenek. A vendég közönyös és lakonikus választ adott: mivel a gyógy turizmus nincs benne a nemzeti fejlesztési programban, hát pénz az nuku. (Ő tőkés vállalkozó és meggondolja mire ad pénzt.) Orosházi Élet 2004. július 11.

 

Személyes érdekprioritások, vagy csupán véletlenek?!
Valamikor, talán még napjainkban is szójárás volt a józan parasztészre való hivatkozás: nem zörög a haraszt ha.. .Nálunk még ki se hirdetik a szabályokat, amikor már kifundálják a kijátszás – minkénti módját. Másrészt az emberek jól tudják, hogy a korrupció az zömében suba alatti műfaj. Azt is kikövetkeztetik, hogy a tisztviselői fizetésből nem lehet százmilliókat összespórolni. Két eset, amelyik bármelyike elég ahhoz, hogy valaki elveszítse közéleti – közszolgálati, erkölcsi hitelességét.
= A Gyopáros ZRT egy dunaújvárosi magánszemély (az akkori polgármester jó ismerőse) lehetőséget kapott (7-8 éve?) 1 %-os – vétójogos vagyonrészre, háromszázezer forintért. Ez a 2006-os bukás után az új vezetés minden elképzelését felülírhatta. Ez év nyarán külön megegyezéssel a város visszavásárolta az 1 %-át tizenkilencmillió forintért. Az a polgármester, aki ezt a förmedvényt annakidején aláírta, most farizeus módon arról beszélt, hogy nem kell annyit adni?! Elképesztő cinizmus! Hát akkor csak a polgármester felelőssége és aláírása hozta ezt össze és miért? A városnak annyira hiányzott az a pénz, amikor több mint hatszázmilliós évi iparűzési adóbevétele volt?!
Ha hozzá nem értő tudatlanságból, vagy más közvetlen érintettségből tette, akkor azért alkalmatlan és méltatlan volt egy ilyen tisztségre és kártérítést kellene fizetnie a városnak.

 

= A Tesco telekügy
Egy országos napilap a Népszabadság kiemelt hírként közölte (2007. október 18.)
“Több százmilliós telekvita Orosházán”
Németh Béla Fideszes polgármester feljelentést tett az ügyészségen, mert elődje (Fetser János) idején több százmilliós kár érte a várost. Részletes leírás van arról, hogy a város nem vásárolta meg az állam által felajánlott négyhektáros földterületet potom tizenkétmillióért, viszont a polgármester és a menye közreműködésével egy pesti társaság élt a lehetőséggel így nem sokkal később, Ők (Kárpátinó Kft) eladták ezt a területet a Tescónak négyszázötvenmillió forintért. Hát, ahogy mondani szokták megáll az ész! Itt nincs szükség semmilyen elemzésre, csűrés-csavarásra, ekkora kárt okozni egy településnek nem hiba, hanem bűn, ha törvényi eljárás nem is lehetséges. Miféle párt és emberi normák tűrnek el egy ilyen manővert és ki hiszi el, hogy ez amolyan köszönöm szépemért történt?! Aztán bekövetkezett a 2006-os bukás. Azonban a Viharsarki – Orosházi baloldali párt (és az Országos vezetés) spongyát dob az egészre és az elnök tovább vezeti a pártot, beül a városi testületbe és nonstop bírál, sérteget, ossza az igazságot. Nemrég lemondott a megyei képviselőségről az ifjú Szénásról származó fiú számára, mivel Ő a pártja országos tisztségébe (Etikai Bizottság?) került. Hát, no comment.

 

Felvetődhet, hogy miért nem próbáltuk visszafogni fölfelé jelezni. Ahhoz fogadókészség kell és voltak jelzések a legilletékesebbek felé (névsor és másolat). A közvetlen környezete leginkább meg se próbálta, vagy azonosult és a nagy monolit egység (elvtelenség) békén hagyta. Volt egyszer próbálkozás egy másik jelölt is a pártban és majdnem győzött, de úgy mesterkedtek, hogy csak alulmaradt. Ez még a veterán Suján mamánál is kiverte a biztosítékot és levélben tájékoztatott engem is.
Később a pártelnök arra a következtetésre jutott, hogy nem orosházi közegben kell keresgélni-építkezni, hanem a környékről. Így aztán 2010.-ben a párt legelső képviselője helyett egy Nagyszénási fiút vitt be a frakcióba, aki igyekszik ezt megszolgálni. A jövevény minden témában profi és Orosháza szakértőként brillírozik, sorozatos baklövések, ostobaságok által kisérve. Ez történt az u. n. “Darvas kő” (piacos-emberpiacos) esetében, amikor a baloldal harci sikeréről beszélt, mert nem tudta, hogy éppen a szocialista polgármester szabotálta el a kő visszahelyezését a térre kilenc éven át a Dumitrás-ház udvaráról. Csak a nyugdíjas egyesület sorozatos felszólítására tette meg. Legutóbb meg gasztróvitát kezdeményezett és újsütetű Ludas Matyiként kétségbe vonta, hogy Orosháza libamáj központ lett volna. Pedig már száz éve is az volt, sőt itt készítettek először exportképes libamájkonzervet.

 

A legközelebbi múlt megítélése
A tucatnyi éves MSZP- s városvezetés az öntörvényes és Orosháza idegen vezetője képtelen volt a város lakosságával, hagyományaival azonosulni. Nem is törekedett erre, és akikkel nem szimpatizált, netán veszélyes vetélytársnak vélt, akiktől valós tényeket, tanácsokat ismerhetett volna meg, azoktól elzárkózott.
Kritikátlanul, majmolva átvették a rendszerváltók Zomba-kultuszát, ami éppen az újgazdag Orosházát megalapozó ezrek ledegradálására épült. Tudniuk kellett volna, hogy országunk nem azt ünnepli, hogy Etel-közéből hogyan jöttek ide őseink – a besenyők által “biztatva”- hanem, hogy István a Király Európai és rendezett országot létesített. Tisztelni kell merről jöttünk, de még jobban azt, hogy mire vittük az alkotó-ezrek! A legtöbb jelentősebb település kiemelt eseménye az, amikor városi címet kapott. Az MSZP-s városvezetés egyszerűen elfelejtett megemlékezni arról, hogy Orosháza – a legnagyobb magyar falu 1946 I. 1-vel városi rangot kapott – azaz a félévszázados évfordulóról?! Aztán még a 60. évfordulóról is csak a Nyugdíjasházi (november 25,) megemlékezést követően – (újból elfelejtve) úgy pótolták, hogy áthelyezték a Zombai (április 24.) ünnepre?!
Ennek egyenes folytatása lett, hogy a mi sorsunkat-jövőnket átrendező, megalapozó nagy eseményt a szénhidrogén vagyon feltárását és ennek nyomán az országos értékű üvegipar létrehozását – ami éppen az Ő karrierjük alapja volt – ugyancsak semmibe vették.
Az MSZP- s városvezetés 12 éve során a több mint negyven kitüntetésből se jutott az üveggyár alapító Szokup Lajosnak, és egyetlen olajbányász sem kapott. Ezt Szokup Lajos esetében Dr. Dancsó József segítségével a mi javaslatunkra a Németh Béla vezette város tette meg. Aztán ezek betetőzése lett, hogy az MSZP a 2006-os bukás után, mindenféle olyan megemlékezést bojkottált, amiben a törvényes városvezetés is közreműködött. Ez történt 2008 őszén a szénhidrogénkincs megtalálás (Pf. 1 sz. kút) helyszínén és az azt követő emlékrendezvények esetében. Ugyan ezt tették 2009-ben az első üvegcsepp kapcsán állított Szűcs Albert – emléktábla avatásnál, de még a 2011- évi 50. éves alapkőletétel – emlékoszlop és ünnepség kapcsán is. Nem csak távolmaradt a “nagyüveges”, de a pártja (MSZP) bojkottálta azt az eseményt, ami családok ezreinek sorsát és Orosháza igazi fejlődését megalapozta. Vagyis, ha nem én uralkodok, akkor itt nincs semmi, ami tiszteletre érdemes?!
Azt persze nem ismerjük, hogy annakidején, mint a város polgármesterének az üvegipari privatizáció folyamatában volt-e bármilyen szerepe, vagy tájékozottsága. Az tény, hogy a 40. évfordulón teljes mellszélességgel volt részese az akkori nyugdíjasházi ünnepségnek, míg 2011-ben több illusztris üvegipari vezetővel nem volt hajlandó, ahol hetven volt kolléga elvárta volna őket?!
Az sem egészen érthető, ahogy az új főtérügyet és az üvegszobrot ostorozták. Az utódja szíve-joga Kossuth mellé állni, de, hogy az üveg szerencselovagja együtt szavazzon az őket elveszejteni akaró (ügyészségi feljelentés Tesco telek) utódjával ez valóban kuriózum. Egyébként Orosházának soha nem volt igazi főtere, csak a községháza előtti piactér Kossuth szobrával. Most végre lesz igazi tér EU- s pénzből! Miért rossz ez? Egyoldalú végletekben gondolkodás példája, amikor Gyopárost kijelölték minden “vízzel” kapcsolatos helyszínnek. Ezért aztán nem készült el a kész tervek ellenére az Eötvös iskola udvarán a 25 méteres uszoda – ahová gyerekek -idősek gyalog és százával elsétálhattak volna – edzésbázis lehetett volna, télen is és nem járnánk el a környékre a gyerekekkel a szülők úszó edzésekre?!
Egyáltalán a várostól 3 km-re – telet is beleértve álmodozni a turista paradicsomról, ahol semmilyen más szórakozás – üzlet – korzó – kulturális bázis nincs és, hogy majd bejönnek a városba, ami félig falusi állapotú, mert másra megy el a pénz?! Kihagyni az elemi tényezőket az okoskodásból, hogy egy Hajdúszoboszló, de Gyula, is mint fürdő a városközepén van és a víz az nem kenderáztató – a tömeg túl a vízen a “szárazon” is élmény teli viszonyok közt akar szórakozni, ugyancsak a primitívség teteje.

 

Visszatérve a kályhától az eredeti címhez.

 

Mi által is baloldali és orosházi az itteni MSZP és vezetője?
A viharsarki hagyományok – a munkás élet hű lenyomata a köznépérdek kifejezője? Vagy a tetszetős szimbólumok csupán trükkös hátterek az örökös gáncsoskodásban? Az ötvenes évek elején idekerült zenetanár (D. I.), akkor így kérdezett Orosházáról: “város volt egyáltalán”? Most már lassan így is kérdezhetünk: Párt ez és tényleg baloldali és orosházi?
A leg meghatározóbb véleményt éppen az adja, ahogy a sok kilépők után a Demokratikus Koalíció szervezetét létrehozók megfogalmazták: “Úgy látjuk a baloldalnak meg kell újulnia és újra hiteles politikát kell nyújtania .. célunk, hogy a vagdalkozás és visszamutogatás helyett, végre értelmes párbeszéd legyen a közéletben és a politikában!”
Igen, Papp Róbert mellettem ült a 2006 – 2010 közötti időszakban, a városi testületben és rendes fiatalembernek találtam, hasonlóan a mellette ülő fiatal és okos asszonyt. Ők és társai az MSZP- be lehettek volna a változás garanciái, de ott már ez sem lehetséges. Én nem valami más akármilyen pártérdekben, hanem az orosházi baloldali képviseletség hitelességet fogalmazom meg a helyi MSZP kapcsán. Amíg igazi gyökeres változás, személyiségi garanciák nem lesznek, nincs mit mondani.

 

Az orosházi Munkás- baloldal és a progresszió hagyomány kezelése (MSZP)
­Táncsics. Az 1848- és forradalom és szabadságharc gyümölcse lett Táncsics Mihály Orosháza és nagy térsége képviselőjévé választása. (1867-1869). A ragaszkodást kifejezte az országos sikerekben gazdag róla elnevezett Gimnázium és a főbejárata előtti szobor. A rendszerváltók félig orosházi szellemisége, a Zombaiság mítoszával terhelve, politikai emlékparkot létesítettek és Táncsicsot egy pöcegödör tetejére taszították. Erre 1994 végén válaszolt Orosháza lakossága. Ezt a tényt és, hogy MSZP Országos Alapítványa is Táncsics nevét viseli a helyi győztes MSZP a már körvonalazott színvonalú vezetőivel képtelen volt felfogni és rendezni Táncsicsot. Ezt csak tetézte, hogy a párt Gyermekalapítványa névadójának sem kellett, hanem Székács József evangélikus püspökről nevezték el az alapítványt
­ Nem hagyhatok ki egy igen fontos segítő tényt. Ugyanis 1994. november elején levélben kértem a Népszabadság elismert újságíróját Pünkösti Árpádot látogasson el Orosházára. Ennek eredménye lett egy nagy cikk. “Elharangozott orosházi földek” c. (Magyar Tükör- sorozat 1994. december 14) egész oldalas írás közepén az Emlékpark kőhalmazáról egy kép és alatta az írás: “Táncsics Miska helyére borogatták a köveket”. Azonban még ez sem volt elég ahhoz, hogy a szénási patronáló miniszter és a Csorvásról pár éve ideköltözött polgármester jelölt felfogja Táncsics szerepét Orosháza társadalmi megítélésében. A hatalom birtokában ott hagyták! Most Kossuth pártiakként jeleskednek?!
­ Azt sem vették észre, hogy hiányzik még egy kő az 1891- es tragikus május elsejére emlékeztető?! Most viszont pártrendezvénnyé silányítva és a fiatalok látványosság igényét kihasználva, oda állnak a fáklyás menet élére (valaki a rúdvégi légyről példálózott) és fölvezetik azt a tánchoz. Ezt is ideje a közéletiség szintjén tisztázni, mert részben a rendszerváltókat terhelő, hogy ez így alakult. Ezt én személyesen is elítélem, akinek a nagyanyja, mint bámészkodó 16 éves varrólány részese,- elszenvedője volt az akkori brutalitásnak.
­ A tizenkilencedik századot a huszadik követte és a Viharsarok elnevezésnek döntő részese volt a mi nagy falunk és környéke. Majd az idő a szélsőségek kiiktatásával valóságos összegzést készít a többségi lakosság sorsáról, benne nem csak a sikergazdákról, hanem arról a bizonyos “szakadékról” is. Volt világválság és tragikus lakossági élet- a harmincas évek és lázongó tiltakozások a-szervezkedések és ország méretű nagy letartóztatások. Ezek ellen az Országos Szociáldemokrata Párt és parlamenti képviselői is tiltakoztak és (1937) leutaztak ide a helyszínre.
Ezeknek az időknek nagy szociográfia összegzése és a kiút keresése az agrárreform és mások lettek összegyűjtve Féja Géza “Viharsarok” c. könyvében. Mi a Nyugdíjas Egyesület tíz éve is megemlékeztünk. Nem volt MSZP- s érdeklődés – nyilatkozat? Mi nem csak szónokoltunk, de el is mentünk Darvas József századik születésnapján szülőházához (és egyedül csak mi) koszorúztunk, nyilatkoztunk a média által.

 

- . -

 

Az emberek tájékozatlansága, naivitása létrehoz téves képzeteket a nagy fejlesztőről-, üvegvárosról és a már leírtakról. Üvegvárost nem 12 év alatt csináltak itt, hanem azáltal, hogy idetelepült a magyar üveg és az ország üveggyártás 98 %- a ma itt van. Ez Szokup Lajosnak köszönhető és a lakótelep-, az iskola és sok minden más is. Ez időben a tehetséges Czina Sándor gyáregységet és nem az országos ÜM- t vezette! Csak onnét jöhettek felhatalmazások az üvegvárosi, gyopáros, a Petőfi MÜV-ház és sok más ma több milliárdos besegítéséhez! Az üvegváros általuk szépülése, gyarapodása az ottani jó lakossági közéletiség, közösségi nagy szervező Burka László volt és ma is az, aki egyetlen egyéni baloldali nem MSZP – s választási győztesként ül a városi testületben és nem mások kegyeltjeként.

 

A sok orosházi baloldali gondolkodásúak és a nagyszerű idők építői közreműködői, azaz mi sokan, én is nem vagyunk azonosak néhány meggazdagodott pártpolitikussal. A szocialista brigádok több mint háromszáz – rengeteg közhasznúságot végeztek és sok – sok örömöt, családerősítő és emlékezetes alkalmakat teremtettek. Ezek megérdemlik, hogy jobban ismerté tegyük. A városi nyugdíjasházban ennek összehozása időszerű. Ugyan, is sokszor a médiák is csak a látványos eseti dolgokat, a nagy táncolást közvetítik a lényeg helyett.

 

- . -

 

Az előző nagyon is rövid felsorolásból is kitűnik a jelenlegi MSZP és elnöke nehezen nevezhető Orosháza igazi baloldali szellemiségű képviseletének. Az inkább a megtollasodott klientúra amolyan politikai -szektává zsugorodott képződménye. Az eltorzulás korrigálása a “lentiekre” van bízva, viszont a “DK” esete jól mutatja, hogy a “lenti” közeg milyen. Én a “lejárt szavatosságúak” esetét joggal említettem. A mi progresszív várostörténetünk, bizonyára kialakítja az egészséges folytatást. Meggyőződésem, hogy az idő elviszi a ködöt, majd a mai, holnapi tisztességes progresszív baloldaliság, az igazi városépülés valamint közéletiség részeseként válik alkotó értékké.

 

Orosháza, 2012. október

 

Dr. Násztor Sándor

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük


8 + 3 =

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>