Tiszteljük – vagy szégyelljük ?!

23
február2015

A mi elődeink voltak több százan, egyszerű munkásemberek – zömében bátor nők a résztvevői és elszenvedői az 1891-es Orosházi Véres május elsejének a hatalmi brutalitásnak

Igen is, így kell feltenni a kérdést az elmúlt évek ezzel kapcsolatos történéseit illetően. A legsúlyosabban azok vétettek, akik másfelől a „baloldali szelek szárnyán” idejöttek megélni, miközben maguknak fényes karriert csinálva és jól megtollasodva, pártvezérként választási kampánnyá silányítva az egykori tragédiát (MSZP) amolyan „véres kabarét” rendeztek a kegyeleti helyen.
Igaz a kádári időkben a koszorúzási gyakorlat szerint évente kétszer (Április 4 – november 6) felvonulások koszorúzás volt a katona-sírok, (elejében a szovjet, később a román és legutóbb már a magyar) katonai temető megtisztelése is napirendre került. Ez nem volt helyes, de az sem igaz, hogy a Dózsa György úti emlékhely és tisztelgés
( tévesen még a létesítést is MSZP-s akcióvá degradálták ).
Ma az „üvegszobros új főterünk” igaz jelképezi májust, hogy mi az ország üveges fővárosa vagyunk (az ország üveggyártásának 97% itt valósul meg).
Igen, annak idején az európai értékű magyar üveggyártás alapkövét (az első ásónyom 1961 május elsején ejtette meg) helyezte el, Szokup Lajos Orosháza igaz barátja ( „ Orosháza Városért „ cím kitüntetettje).
Azután, 1966-ban (kezdeményezésemre) egy „Emlék Oszlopot” állított a város a 75. évforduló jegyében. Túl ezen egy dokumentumfilm is készült: „Orosháza in memoriam 1891 május 1 „c. a filmet Szabó Lőrinc fia rendezte. Ezeket nagyon ideje lenne már tisztázni és a tévhiteket eloszlatni, már azt, hogy azt az MSZP létesítette – e.
Az igaz hogy a véres esemény századik évfordulójával kapcsolatos rendezvények „Történelmi Vándor Gyűlés”, stb. során az MSZP kezdeményező volt.
Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy azokon a rendezvényeken érdemi szereplő volt Dr. Gulyás Mihály Orosháza akkori Polgármestere.
Ezekről érdemi tájékoztatást tud adni városunk szülötte, egyik fő közreműködő Dr. Szabó Ferenc történész Orosháza „Díszpolgára”. Vajon az Ő várostörténeti segítségére miért nem tart igényt a város?!
Mi nyugdíjasok, és Egyesületünk vezetése az utóbbi években visszautasította az MSZP – nyíltan pártpolitikai – kampány akcióit, már 2013-ban április 30-án is, délután, egy szál virágos megemlékezést kezdeményezett, melyen meghívásukra részt vett Dr. Dancsó József polgármester is.
A jelenlévőket Pál Jánosné, Egyesületünk alelnöke köszöntötte, majd csak ezt követve a sötétedéskor rendezett kegyeletgyalázó MSZP-s „kabarés – fáklyás” buli következett.
Ezt követően, a 2013 május 17-i városi képviselőtestületi ülésen, napirend előtt, Zalai Mihály alpolgármester kemény hangon ítélte el az MSZP-sek gyalázkodását, „Szégyen, hogy a többtucat áldozat emlékét a Füvesi – Fetser – Varga trió csak ennyire veszi figyelembe”
Ehhez csatlakozva Dr. Dancsó József Polgármester kijelentette: „Igen, részt vett a nyugdíjasok megemlékezésén, mert meghívták. Az 1891-es véres május elseje része a várostörténetének”… Megemlékezni kellett volna és nem kabarét csinálni. Nem szerencsés, ha bármelyik párt kisajátítja ezt az eseményt és kabarétréfát űz sok ember szenvedésén”, zárta le a vitát a Polgármester. Ezt a testület jóváhagyólag tudomásul vette.
Tehát, van egy testületi állásfoglalás, ez a lényeg és nem az, hogy később még egy kicsit más aspektusból Fetser János újból a saját verzióit magyarázta, sőt szerinte az irigység motivál, hiszen mennyien vitték a fáklyát. Ehhez sem kell nagy képviselő erő, hogy fiatalok – gyerekek számára, lényegében, a látványosság dominált és nem az Ő nagy politikai eszmefuttatása.
Talán itt és ezek kapcsán kell felhívni a figyelmet, hogy Orosháza városa miért nem fogad el egy olyan helyi rendeletet, hogy a városi emlékhelyek közül melyek azok, amik kegyeleti jellegűek, és nem tarthatók ott kegyeletsértő rendezvények, pártpolitikai akciók?! A kegyelet az nem kizárólagos temetői kategória! Egy ilyen rendelet a rendőrhatóságot is kötelezi, hogy ne adjanak ki rendezvényi engedélyt, illetve tagadják meg a tudomásulvételt!

Mindezekhez még néhány pontosítás.

Orosházára is lejutottak a munkásmozgalmi eszmék és közrejátszottak az ilyen jellegű szervezetek létrejötténél. Azonban az is egyértelmű tény, hogy az „Orosházi 630 tagú Munkáskőr” a saját székháza udvarán akart majálisozni és nem készült valami nagy tüntetésre. A véres események kiváltója az akkori nem valami fényes képességű szolgabíró Eördögh Lajos otromba intézkedése váltotta ki, amikor is csendőröket küldött a Munkásotthonhoz és az udvari részen a tetőre kitűzött fehér, hímzett zászlójukat levették,
elvitték. A zászló visszakövetelése miatt fajult el a helyzet. Lovas csendőrséget és katonaságot hozattak, majd rohamot és sortüzet vezényeltek a védtelen – zömében lányok és asszonyok – tömege ellen és kaszaboltak – lőttek, Százak sebesültek meg, folyt a vér, sőt még a téren túl is utánuk eredtek és kegyetlenkedtek.
Az országban, de a határon túl sem volt ehhez hasonló. A fővárosi újságok, rendkívüli kiadások során, adtak hírt az „Orosházi Végzendülésről”. Mindezek után jöttek a retorziók, börtönbüntetések és persze a közvélemény felháborodása. Az akkori orosházi és elszármazott orosházi szellemi élet tiltakozott. Juszt Zsigmondtól az akkori országgyűlési képviselőtől Veres József evangélikus lelkészig. Ez sem elég nekünk, hogy megítéljük mi is történt és az utókornak van-e, vagyis, nincs-e kötelezettsége e téren?
Mit tudnak ezekről az orosházi iskolások és történelem tanárok?
Vannak persze egészen közvetlen emlékképek- történetek. A Soós családnál rejtegetett zászló, amit a családfő Soós Ferenc (egykori városi sport ügyintéző) adott át már régebben a múzeumnak, erről tanúskodik. Az ő nagymamája hímezte a zászlót.
Magam is bírok közvetlen ismerettel a történtekről, mivel anyai nagyanyám özv. Benkő Józsefné (Juhász Róza), mint 26 éves varrólány is ott bámészkodott , amikor aztán menekülni kellett.(1967-ben hunyt el 93 évesen).
Mint legtöbbször az egyszerű emberek húzzák általában a rövidebbet és ez akkor is így volt. A meghurcoltatás a börtönbüntetések is erről tanúskodnak. A „csúfos kabarés „akció óta már két év telt el és a fő politikai (MSZP) szereplők közben a gyanútlan fiatal és beugrasztott képviselő jelöltek jó kiszámított terv alapján továbbra is ott trónolnak
a városi testületben és jó pénzen osszák az igazságot?!
Mindezek mellett és ellenére változatlanul igaz és érvényes az akkori testületi állásfoglalás. „Az 1891-es Véres május elseje része a város történetének” (Dr. Dancsó József)
Mindezt a szellemiséget érvényesítette a múlt évi április 30. délutáni megemlékezés, mikor is jelentős számú résztvevővel Dr. Szabó Ferenc történész, Orosháza díszpolgára tartott érdemi ismertetőt. Ezt és az üveges megemlékezést az Orosháza Város Önkormányzata és az idős generációt képviselő Városi Nyugdíjas Egyesület közösen rendezte. AZ eseményeket méltatta Zalai Mihály, akkori meghatalmazott polgármester. Az ünnepség levezetője Dr. Násztor Sándor Egyesületi elnök volt.
Ez egyben szép példája a civil képviseleteikkel való közös akcióknak.
Mi az Orosházi nyugdíjasság képviseletében újból szeretnénk a múlt évi összefogást megismételni, remélhetőleg ez történik.

 

 

Orosháza 2015. február 17

 

Dr. Násztor Sándor
Egyesület Elnöke

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük


+ 1 = 7

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>