Újból az olajbányászat éve lesz – Orosházán – a 2016 ? !

4
január2016

Két hír:

-          Egy olajkutató fúrós csapat telepedett le 1956 őszén(hatvan éve) Tótkomlóson a fiatal olajmérnök Götz Tibor vezetésével.  Ők voltak azok, akik azután, 1958  október 16-án megtalálták, és felszínre hozták Tatársáncon a legendás kincset, a földgázt. Ez az a kút máig a Pf. 1. számot viseli. Azután,   több-száz társával elősegítették, hogy a „legnagyobb magyar faluból”  Békés Megye ipari – gazdasági központja lett, érdemi jövőképpel, lakosság itt tartó értékével, ami mára egyre inkább zsugorodik.

-          A másik sokat ígérő hírt a „Panoráma” (a MOL Magyarország lapja)  közli, 2015 decemberi számában: Új lehetőségek a magyarországi kutatásban cím alatt : „ A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nyilvánosságra hozta a koncessziós pályázatok eredményét, melynek értelmében a Battonya – Pusztaföldvár északon (ez Orosháza) kutatás – feltárás – kitermelés szerződéseket köthet a MOL, így már 2016 végén megkezdhetjük a tevékenységünket.”

 

Egy ki visszatekintő:

 

A dolgok jobb megértése indokol egy kis történeti visszatekintést. Ugyanis már a második világháború elején létrejött egy közös Magyar – Német ásványolaj kutató cég a MANÁT. Ez kezdeményezett gravitációs méréseket Orosháza térségében és Tótkomlóson próbafúrásra került sor, de sikertelenül. A háború után Magyar – Szovjet (Maszolaj) szervezet alakult, de végül is az önálló magyar cég a „Kőolajipari Tröszt”, amiből kialakult az OKGT(Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt). Ez a cég hozta létre a Nagy – Alföldi Kőolajfúrási Üzemet, Szolnok központtal.

Az operatív feladattal a Götz Tibor vezette úgy nevezett „Fúrási Telep”(Tótkomlós) lett megbízva

(1957) és ennek az eredménye lett az 1958 október 16-án aktivált Pf. 1. számú kút.

 

Orosháza élt a lehetőséggel

 

A város vezetői (Sinkó – Násztor) nyomban átmentek Tótkomlósra a fúrós csoporthoz, akik egy sáros utcán fabódékban, hideg vizes – lavóros komfortú, áldatlan viszonyok között „pihenték ki magukat”. Nekik és vezetőjüknek – Götz Tibornak – felajánlottuk a Táncsics utcai, volt fadepó telepet. Mikulás napra már be is rendezkedtek.

Így lett Orosháza a szolnoki cég Dél – Kelet Magyarországi Kirendeltségi Központja.

Mintegy ezer kutat mélyítettek le a térségben. Kardoskúton pedig a kitermelők a nagy gyűjtőközpont elosztó, kondenzátum leválasztó, valamint a vasúti olajtöltőkkel. Ez a mező mára nagy részben a teljes lefejtés időszakát éli.

Mindezek szolgáltak alapul Orosháza ipari felvirágzásához és első sorban ahhoz, hogy a város az üveggyártás központja lett.

 

Vajon, mit is ígér a második hír ?

Mihez is kezd itt a MOL 2016 végén ?

 

Nyílván nem azokról a földtani – geológiai szerkezetekről van szó, amelyek úgy másfélezer méter mélységből ezeket a csodás évtizedeket adták nekünk és majdnem együtt maradhattunk közel harminc ezren(29,000) vagyunk.

Jó néhány éve a Városi Nyugdíjasházban az a kiváló szaktekintély tartott, vetített képes, előadást, aki a „Makói árok” ígéretes készleteinek felhozásával volt megbízva egy amerikai cég részéről.

Akik ott voltak, bizonyára emlékeznek záró szavaira: „ Ugyan miért sóhajtoznak maguk a makói kincsen, amikor itt alattunk – Orosházán és közvetlen közelében – legalább háromszor-négyszer akkora szénhidrogén készlet várja, hogy felszínre hozzák !  Persze ez három ezer méter körül van és egy kicsit több pénz kell ehhez, mint az eddigihez. De, ha nagyon kell, és lesz hozzá pénz, biztos megteszik.”

Nos, hát úgy tűnik, szükség van erre és pénz is van hozzá. A makói kincs hatezer mélységben, magyar viszonyok mellett még jó ideig lenn pihen.

 

Mit is ígérhet ez Orosházának ?

 

Hát, nálunk okosabbak – tájékozottabbak sem biztos, hogy pontos választ adhatnak erre. Egy azonban biztos, hogy valami hasonlót, az előző jóval kisebbhez képest.

Ezért, hát Orosháza felelős vezetése nem árt, hogy még időben és konstruktív módon felkészüljön. Ez bizony nem valami egyszemélyes, termálvizes kút ügy.

Ez nem az elvándorlást, hanem a fordítottját, jelenti és a város pénzét érintheti, hiszen nem valamelyik tanyakörnyék lesz a bázis.

Akik ezt csinálják a MOL Magyarország leggazdagabb cége. Az említett lapban adnak hírt, arról is, ahogy Hernádi Zsolt elnök vezérigazgató nyilatkozik, Kálmán Olgának az Angol TV-s hírcsatorna részére. A sikeres cég alapvetése:” Nem követjük a trendet, hanem megteremtjük”.

 

Tanulságok – javaslatok – kérések

 

Mi az Orosházi Nyugdíjasok Egyesülete és az Olajbányászok Klubja a kezdetektől ápolói – kezdeményezői voltunk az itteni szénhidrogén bányászat hagyomány ápolásának az emlékünnepségek és az emlékművek, így a tatársánci emlékfúrótorony és a félévszázados évforduló létrehozásának. Közvetlen segítői voltunk az úgy nevezett „Olaj, olaj, olaj” című többrészes  filmnek, amelynek egy önálló része az orosházi történeteket rögzíti (alkotók: Kóthy Judit – Topits Judit).

Az idei „bányásznapon” az Orosháza Városa és a MOL által létrehozott emlékhelyeket – emlékműveket azonban csupán mi nyugdíjasok(Egyesület és az Olajosok Klubbja) kerestük fel, tiszteltük meg, kicsiny koszorúinkkal! Vajon Orosházának nincs megköszönni valója? Hiszen  – az általuk felhozott  – földgáz nélküli üvegipar se lenne!

 

Orosháza hagyománytisztelete

 

Még a legkisebb települések is őrzik – ápolják történeti emlékeiket. Orosházának sincs szégyellni valója, hiszen Táncsics Mihály első képviselőjétől, Veres Józsefen át, még a világégés éveiben is volt országos respektű orosházi az országházban, hiszen Csizmadia András bátyánk volt az egyik kísérője a Várból  Horthy Istvánnak a kormányzó helyettesi beiktatásra.

Nemrég Nagy Gyulára emlékeztünk és méltán viseli nevét a Városi Múzeum. Azonban,  Ő Orosháza félévszázados történetével – a két kötetes monográfiával – is megajándékozott bennünket.

Mi az „Idősek Hangja” hírportálunkon, számtalan hasznos helytörténeti írást közlünk.

Legutóbb az egészségügy kapcsán az „Orosházi Kórház (zsugorított) Krónikája” volt elérhető.

Miért csupán nyugdíjas ügy ez?   Vagy, aki jobban  ismeri – tudja, tegye !

Azonban ezek többségei éppen a legkisebb jövedelműek kontójára kell, hogy történjék.

Tisztelettel kérjük Orosháza  illetékeseit,  a Városi testületet és vezetői, hogy ezen hasznos missziónkhoz nyújtson támogatást.

A nagy üveges évfordulón színvonalas és értékes kiállítással járultunk hozzá az eseményhez, a Városháza Galériájában.

Ezek a fontos és dokumentációs értékű anyagok őrzése – rendben tartása a missziós léte kell, hogy valamilyen létezési hátteret kapjon.

Egyébként az is igaz és tény, hogy részesei voltunk ennek a mai Orosházának az összehozásában, és a mai városi pénzalapok esetében a múlt tényeinek rögzítése minimális tehertételt jelent.

 

Kérjük – kérem –  a megértő segítést.

 

Orosháza,  2015.  december

 

Dr. Násztor  Sándor

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük


+ 3 = 11

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>