Tisztelet az orosházi olajbányászoknak
A hagyományos bányásznap jegyében nálunk, Orosházán 1998. óta a Táncsics utcai emléktábla felavatásával, koszorúzással is kiegészült bányásznapi ünnepségek vannak. Ehhez méltóan másik helyszínen, az első gázkút működésbe lépése (Pf.-1-es) közelében a félévszázados évfordulón is létesült kegyeleti emlékmű, a kis „Emlékfúrótorony” felavatásával. A talapzaton a következő felirat olvasható:
„Orosháza és környéke szénhidrogén kincse
Megtalálásának 50. évfordulójára
Emelték:
Orosháza Város Önkormányzata
És a MOL Nyrt.
2008. október 16.”
E szerint ez semmiképp sem nevezhető civil emlékműnek.
Ugyan ilyen a Táncsics utcai is és ott is volt koszorúzás!
Szükséges ezt is közreadni az OROSCAFE híranyagához. Ugyanis a nevezett kincs megtalálása – felszínre hozása a néhány millió tonna olajat sokszorosan túlszárnyaló, sok milliárd köbméter földgáz tette naggyá Orosházát: szó szerint Békés megye ipari – gazdasági központjává. A Nyugdíjasok szervezetei – Egyesület – Olajbányász klub – ezek kapcsán sokadrangúak a sorban.
Azonban, ha mégis első helyre lettünk téve a hírportálban, talán a három képviselet (MOL, Nyugdíjas Egyesület, Olajos klub) képviselőinek nevét is meg lehetett volna említeni?!
A lényeg persze, hogy a több ezer olajbányász és különösen a több száz elhunyt áldozatos munkája egész Orosháza tiszteletére is érdemes, mert nekik köszönhetjük, hogy Orosháza nem jutott Mezőtúr sorsára és napjainkban országos rangú ipari cégek és sok más is van itt és az éves iparűzési adóbevétel jóval az egymilliárd felett van. Orosháza fiataljai is jó, ha ezt tudják és tisztelik.
Az orosházi Olajbányászok országos értékű és elismertségű tettet vittek végbe és valóban „jó szerencsét” és áldást hoztak nekünk.
Tisztelet és köszönet érte!
Orosháza, 2014. szeptember 18.
Dr. Násztor Sándor