Viharsarki nyugdíjas május

Az egyesületen belüli klubközösségek (üveggyáriak – olajbányászok – linamarosok – baromfiipaiak – egészségügyi és általános) egyeztetett programbeosztás szerint tartják, szervezik rendezvényeiket, valamint hazai és határon túli kirándulásaikat.

A mi egyesületünk kivételes közreműködő szereplője az orosházi közéletnek is. A „Hagyományőrző és Művelődési Körünk” Pál Jánosné vezetésével a várostörténeti és a kulturális emlékrendezvények közreműködője a programoknak vetélkedőknek.

Már a múlt évben is kezdeményezői voltunk egy az 1891 évi orosházi véres május elseje tiszteletére „Egy szál virágos” kegyeleti megemlékezést tartsunk. A városvezetés testületi ülésen foglalt állást, így ezek alapján, ezt a napot városi kegyeleti ünnepnapnak kell tekinteni.

Ez évben Orosháza városa és az Orosházi Nyugdíjas Érdekvédelmi Egyesület közösen tartott méltó megemlékezést, április 30-án délután. A rendező szervek képviseletében Dr. Násztor Sándor egyesületi elnök köszöntötte a megjelenteket. A Dózsa György úti, 1891 évi véres május elseje emlék oszlopánál, Zalai Mihály alpolgármester – polgármesteri jogkörében méltatta a rendezvény üzenetét – hangsúlyozta, hogy az összefogás – a konszenzus – Orosházán ma a legfontosabb. A történeti eseményről Dr. Szabó Ferenc történész – a város díszpolgára – tartott ismertetőt.

Május elsején délelőtt a mi kezdeményezésünkre felállított üveggyári „Emlék oszlop”-nál volt koszorúzás, ahol ugyancsak Zalai Mihály beszélt, méltatva az egykori alapítók szerepét. Ezután a város, az üveggyár és a nyugdíjasok koszorúztak. Ezt követően az alpolgármester és a résztvevők együtt mentek a Töhötöm utcai Nyugdíjas Házba, a hagyományos „nyugdíjas majálisra”. A közel másfélszáz résztvevőt köszöntötte az Egyesület elnöke és az alpolgármester.

A „házon kívüli” szerepléseink is elismerésre méltóak. Az egyesületen belüli Üveggyáriak Baráti Köre Mészáros Géza szervezésében magas színvonalú dokumentációs és látványos kivitelű kiállítást mutattunk be a városházi tanácsterem előterében lévő Galériában: „Az Orosházi üveggyártás első ötven éve” címen melyet az egyesületi elnök nyitott meg.
Az Egyesület Hagyományőrző és Művelődési Köre május 23 – 24-én a keszthelyi országos nyugdíjas KIMITUD középdöntőn vett részt, a „Nagyik” tánccsoportja – „Apáca show” és az egyéni prózamondás produkciókkal. A tánccsoport bejutott a június 27-i országos döntőbe.

A március 18-i átalakuló közgyűlést követően a megválasztott új vezetőség az év végéig szóló program szervezését végzi.
Ez évben, ezen az őszön, különös hangsúlyt kap Egyesületünk létrejötte 20.-ik évfordulójának megünneplése (szeptember 26). Ezt a 39 fővel induló, most 340 fős nagy egyesület fémjelzi. A mi egyesületi „médiánk” (honlap – kiadvány) külön összeállítást készít erre az alkalomra.
Hagyományőrző, helytörténeti megemlékezéseink számos év során felölelték a város – és a viharsarok – kötődésű jeles személyeket: Féja Géza, Darvas József, báró Eötvös József, Dr. Sós József orvos professzor és mások munkásságát, a magyar agrárium jelese Dr. Soós Gábor élet útját.

Bár nem közvetlenül vagyunk érintettek, de az EU – választás kapcsán, majálisunkon az „akácos-ügyi” álláspontunkat maga az Elnök dalban összegezte, mivel éppen „tele volt a város akácfa virággal”.
Egyesületen belüli közösségeink a maguk sajátos jellegével színesítik a Ház életét. Külön is meg kell említeni a baromfiipari nyugdíjasainkat, akik alapító tagjai voltak Egyesületünknek és belső életük nehéz napjain túljutva az orosházi baromfi ipar újjászületéséhez igyekeznek csatlakozni.

Egyesületünk sikeres mindennapjainak része, hogy Orosháza városvezetése meghatározó értékű működési feltételeket biztosít számunkra, amit tisztelettel megköszönünk.
Úgy érezzük, ez a nyugdíjas generáció nagymértékben járult ahhoz hozzá, hogy az elmaradott, egykori „legnagyobb magyar falu” ma Békés Megye ipari – gazdasági központja lett.
Arra törekszünk, hogy Orosháza igazi, valós történeti múltjára alapozott jövő építői – elősegítői – legyünk, amit jól kifejez Orosháza új főtere, közepén a szimbolikus „üveg körtefával”.

Az idei május számunkra – a viharsarok gyermekeiből lett nyugdíjasok egyesületének – igen eseménydús és sikeres hónapja lett. Az orosházi nyugdíjasoknak soha nem volt ilyen szervezete és otthona. Tisztelet és hála az alapítóknak és mindazon baráti segítőnknek, akik mind ehhez hozzájárultak. Sok viszontagságot túléltünk, házon belül és azon kívül is, de az élet azokat igazolta, akik elősegítői voltak és ma is azt teszik, amiről a tények beszélnek. Orosházán mintegy kilenc ezer nyugdíjas, vagy járadékos él, és rajtunk kívül is vannak kisebb nyugdíjas szervezetek.

Mostanság az a divat, hogy többen 20–30 km-re akarják az együttműködést – barátkozást. Meggyőződésünk, hogy a településen belül kellene erre törekedni, de persze összefogni és nem „elfoglalásokkal” próbálkozni. A vihar sarkiságunk kifejezője, hogy a megyei összefogás hívei vagyunk és tagjai a megyei nyugdíjas szövetségeknek.

Május van, vagy majdhogynem május volt és szép is volt és már itt is a nyár.

Készülünk a születésnapunkra. Addig is és azután is közös elhatározással és cselekvéssel haladjunk tovább erőben és egészségben.

DrNS